Jaj, de féltem ettől a filmtől. Nem tudtam az előzetesek alapjún mit kezdjek vele, de tegnap adtam neki egy esélyt és nem bántam meg. Az első és legfontosabb észrevételem az volt, hogy a gyártásvezető és a location manager egy nagy mosollyal a szájukon olvashatták a könyvet, hiszen az egész film majdnem egy helyszínen játszódik. A sztori szerint egy nagyon fine nagyon dining étterem séfje különleges menüjét kóstolhatják meg a vendégek, miközben ő is őket kóstólgatja.
Igazi színészfilm. Nem voltam soha kibékülve Nicholas Hoult-tal, mert számomra érdektelen volt mindig is (oké a Mad Max kivétel), de a it itt művel, az elképesztő, ahogy Anna Taylor-Joy is csak hozza, amit szokott, azaz zseniális, de aki mindenkin túltesz, az Ralph Fiennes. Le kell borulnom a nagysága előtt. Mindent belead és olyan apróságokkal, finomságokkal ad plusz színt a karakterének, hogy csak bámultam a képernyőt. Utoljára talán Viggo Mortensen volt ennyire jó a Green Bookban. A többieket nem sorolom fel, mert mindannyian odatették a legjobb tudásuk szerint, de hármukat csak segíteni tudják, feléjük magasodni nem.
A kemény téma viszont könnyen emészthető formában került az asztalra. Kicsit didaktikus és olyan érzésem volt, hogy végig egy olyan kifejlet felé visz, ahol vár még egy akkora csavar, hogy eldobom az agyam, de nem. Igaz, a finálé oda akar csapni, de ez nem sikerült és emiatt csalódott vagyok. Olyan szép ívben építkezik minden egyes jelenet, hogy a vége így csalódás (kivétel az utolsó képet).
Mindent egybevetve egy kimagaslóan jó színészi alaktásokkal, remek rendezéssel, jó forgatókönyvvel megáldott filmről beszélünk, amit talán megnézel még egyszer, de sajnos hamar elfelejtesz és ezáltal a célját nem éri el. Izgalmas másfél órát kapsz, de többet nem.
